Mórichida

IV. Bélának egy 1260-ban írt oklevélből arról értesülünk, hogy a király a Balaton egyik szigetét (Szigligetet) a pannonhalmi bencéseknek adja, hogy ott várat építsenek. Favus apát építtette fel a várat 1260-62 között. A királynak annyira megtetszett a "jó és hasznos vár" - ahogyan egyik oklevelében említi - hogy már közvetlenül megépítése után visszavette azt a bencésektől, s más birtokokat adott nekik cserébe.
A király a várat már a korai időkben a Pok nembéli Mórichidaiakra bízta. A család egyik tagja - II. Móric - a muhi csatában megmentette IV. Béla életét, megölvén a királyra támadó tatár harcost. Késobb Móric fia, Miklós a nagyszombati csatában a Németújváriak kezéből mentette ki trónralépte idején a kiskorú IV. László királyt. A Mórichidaiak 1275-1289 között a Németújváriak elől monostoruk kincseit is a szigligeti várba vitték, azonban a vár a család tulajdonába csak 1348-ban került. Bár a Mórichidai család nem halt ki, 1445-ben az országbíró a várat mégis Újlaki Miklósnak adja át. A vár ezek után egészen 1524-ig az Újlaki család birtokában marad. Újlaki Lorinc herceg halála után a leányági örökösök tiltakozása ellenére a várat a királytól a tóti Lengyel család szerzi meg 1525-ban.
A tóti Lengyel család 18. századig tartó folyamatos birtoklását két kisebb epizód szakította csak meg. A mohácsi csatavesztés után a Szapolyai Jánoshoz csatlakozó Lengyel család birtokait I. Ferdinánd elkobozta, és az akkor még hozzá hű Török Bálintnak adományozta. A várat Török Bálint familiárisának, Martonfalvai Imre deáknak mégis kisebb ostrommal kellett elfoglalnia, aki naplójában leírta ezeket az eseményeket az 1531-1540. évekről szóló részben. Buda eleste s Török Bálint török rabságra kerülése után Szigliget a végvári harcok színhelyévé vált. Vára a Veszprém, Nagyvázsony, Tihany, Hegyesd, Csobánc, Szigliget, Keszthely, Szigetvár védővonal erőssége. Szigliget és Fonyód kapitánya 1547-tol Magyar Bálint, a törökök és magyarok által egyaránt tisztelt végvári vitéz lett. Magyar Bálint felesége, Lengyel Brigitta révén rokonságban állt a tóti Lengyel családdal, s emellett még ő volt Lengyel Gáspár kiskorú örököseinek a gyámjai is. Magyar Bálint 1573. május 12-én bekövetkezett halála után Szigliget visszakerült a Lengyel család birtokába.
A Bocskai felkelés idején (1605-ben) Lengyel János szigligeti kapitány megmaradt a király hűségén. Bethlen Gábor dunántúli hadjárata során (1621. okt.) viszont a szigligeti őrség is csatlakozott a fejedelem táborához Kőszegen, Lengyel Boldizsár vezetésével.
1702-ben I. Lipót király rendelete a lerombolandó várak közé sorolta Szigligetet is, erre azonban itt nem volt szükség, mert, mint azt 1697-ben tanúk vallják, a vár tornyát villámcsapás érte, és a puskapor robbanása szétvetette azt. Ezzel megszünt a vár katonai jellege.

A vár régészeti feltárása és műemlék-helyreállítási munkái az 1990 -es évek elején megkezdődtek, és napjainkban is tartanak.

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat